jártában, keltében; bemutatkozás széltében,hosszában; rajzokmegforgat, megfordul; főoldal felnyergel, elnyargal; bejelentkezés
Röviden és tömören, hogy ne raboljuk egymás idejét, olyan gyorsan rohan a világ; ez egy blog, lány vagyok, van egy hat milis fültágítóm és egy harmadik személyiségem. Lakótelepi lány vagyok, harminc percnyire békávéval a fővárostól, gyalog még nem próbáltam. Szobrásznak tanulok, rajzsuliba járok, talán az ország leghirhedtebbébe, csupa különc, elvont művészlélekkel vagyok napi nyolc-tíz órában összezárva, szóval a legcsekélyebb esélye is ki lett iktatva, hogy valaha is normális leszek. Szoktamám olvasni is, Hiperkarmát és Metallicát hallgatni, enni és inni mikormit. Van családom hálistennek, barátaim, haverjaim, ismerőseim, ellenségeim, utálóim is biztos, mint mindenkinek, és sehogyse tudok cigit tekerni. Mondjuk nem is akarok.
könnyen van mondhatom
atsumii és dolly és moncsi és brigii.* és Nikrécia és fanni és jonsey és hoeszty és Anne és The X és dushii és tLol és callmerekuu és Vic és daisy és Shana, és Esztii
meg még, akiket olvasok és szeretek, de a csere nincs írásbaadva: fleur, morena, Shay, eff ésmajdmégbővül
jobb híján vállat von
"Amíg nem ébrednek öntudatra, nem fognak fellázadni, s amíg fel nem lázadtak, nem ébredhetnek öntudatra."
George Orwell
|
|
|
hallóhallóhallóhallucináció |
dolgok, amiket el kell fogadni, ha az ember panelban él ▲ Állandó kapcsolatban kell lenned a kedves kis szomszédaiddal, akár akarod, akár nem. Ez nem merül ki abban, hogy mosolyogva köszönsz reggelente a melletted lakó öreg Marika néninek, majd kedélyesen elcsevegtek az időjárásról. Teljes hatását abban fejti ki, amikor szombat reggel a feletted lakó család egy éves gyereke elkezd üvölteni, mint a sakál, alattatok tespedő bácsinak fúrni támad kedve, te pedig vered a fejed a falba, és reménykedsz, hogy senki se kopog vissza...
▲ A radiátor tökéletes kommunikációs eszköz. Kinek kell drága mobil, a skype, vagy akár az élő találkozás? Beleversz egyet a radiátorba, és az egész épület alapjai megremegnek! Mindezt lehetőleg tizenegykor, hétköznap, a lakók akkor a legkedvesebbek.
▲ Ha a mellékhelyiségben, esetleg a pár négyzetméteres fürdőszobában tartózkodsz, fültanúja lehetsz a feletted és alattad lakó családok drámáink. A gyereket verik, üvölt a Disney Channel, valaki eszméletlen hangosan ordibál, kiabálások, káromkodások, szóval egyből menekülsz is a lakás másik felére.
▲ Apropó, fürdőszoba. A legélvezetesebb, amikor állsz a zuhany alatt, bekómázol, eltöprengsz az életedről, amikor valaki, valahol, kéjes vigyorral az arcán lehúzza a vécét, ezáltal a te nyakadba ömlik a legalább ötvenfokos, forró víz, és csak reménykedni lehet, hogy a hirtelen hátraszökkenéstől nem csúszol el, és nem töröd be a fejed.
▲ Időnként, tavasszal egy-egy vállalkozó kedvű vándormuzsikus random elkezd játszani a háztömb előtt. Pénzt nem nagyon kapnak érte, de már gondolkoztam rajta, hogy ráejtek a fejére a hatodikról egy százast, had örüljön.
▲ Ha netalántán olyan eset áll be, hogy felújítják a háztömböt, új ablakokat szerelnek be, korszerűsítik a fűtést, lefestik a burkolatot, meg kell tanulni elhúzott függönnyel, sötétben élni. Nem túl kellemes, amikor az ablakod előtt dolgozó munkás bebámul, miközben te öltözöl.
Születésem óta itt, élek, szóval nekem ezek a dolgok természetesek, na de azért pár dolog eltűréséhez edzett idegrendszer szükségeltetik.
| |
|
|