 jártában, keltében; bemutatkozás széltében,hosszában; rajzokmegforgat, megfordul; főoldal felnyergel, elnyargal; bejelentkezés
Röviden és tömören, hogy ne raboljuk egymás idejét, olyan gyorsan rohan a világ; ez egy blog, lány vagyok, van egy hat milis fültágítóm és egy harmadik személyiségem. Lakótelepi lány vagyok, harminc percnyire békávéval a fővárostól, gyalog még nem próbáltam. Szobrásznak tanulok, rajzsuliba járok, talán az ország leghirhedtebbébe, csupa különc, elvont művészlélekkel vagyok napi nyolc-tíz órában összezárva, szóval a legcsekélyebb esélye is ki lett iktatva, hogy valaha is normális leszek. Szoktamám olvasni is, Hiperkarmát és Metallicát hallgatni, enni és inni mikormit. Van családom hálistennek, barátaim, haverjaim, ismerőseim, ellenségeim, utálóim is biztos, mint mindenkinek, és sehogyse tudok cigit tekerni. Mondjuk nem is akarok.
könnyen van mondhatom
atsumii és dolly és moncsi és brigii.* és Nikrécia és fanni és jonsey és hoeszty és Anne és The X és dushii és tLol és callmerekuu és Vic és daisy és Shana, és Esztii
meg még, akiket olvasok és szeretek, de a csere nincs írásbaadva: fleur, morena, Shay, eff ésmajdmégbővül
jobb híján vállat von
"Amíg nem ébrednek öntudatra, nem fognak fellázadni, s amíg fel nem lázadtak, nem ébredhetnek öntudatra."
George Orwell
|
|
|
hallóhallóhallóhallucináció |
rajzolt főhős csetlik, botlik, elbukik; olyan felemelő tanulság nincs élmény volt sok, harsona szól, letelt a félidő
Már akartam napok óta írni, csak olyan rohadtul le vannak merülve az energiakészleteim, hogy alig tudok úgy cakkumpak létezni. Jólvan, ez az én bűnöm is, ha nem 10kor kezdenék el alapjáraton tanulni, akkor valószínűleg aludni is lenne időm, de hát hazaérek átlagban hatra, utána meg még szeretnék enni, meg csak úgy örülni, hogy nem fagytam kint halálra, ami azért szerintem nem olyan nagy kérés. Mindegy, ezzel a módszerrel is sikerül 4.3as félévi átlagot produkálnom, úgyhogy nagy gáz nincs.
Szombaton, mivelhogy nálunk nem volt hétfőn suli (és a következő héten se lesz, bibibii), barátnőmnél aludtam, utána meg másnap begaloppoztam a városba, és páran elmentünk vízipipázni, majd mekizni. Szerettem. Megfagytam. Szédültem, és kibaszott sokat röhögtem.
Tegnap voltunk kicsit kocsmában, nem volt hosszú életű, összespannoltam egy fotós sráccal, de nagyjából ennyi. Ma meg francnak volt kedve szocializálódni, úgyhogy miután egy szaktársammal benyomtunk egy-egy hamburgert, jöttem is haza. Ezeken kívül egyéb momentumok, amik perpillanat érdekeltek;
a) jóanyám elengedett egy barátom szülinapi bulijára, és a kijárási időmet is kitoltuk egy órával - és ez rohadt jó, mert azt jelenti, hogy megbízik bennem. Direkte nem szoktam késni, mert tudom, hogy ezzel csak magammal csesznék ki, hosszútávon nem éri meg, inkább diplomácia megoldásokat alkalmazok. Ráadásul a buli kint lesz valahol a halálfaszán, eleve élmény lesz odajutni. (Y)
b) ha drága apukám rábólint, nyélbe üthetem az industrial piercinget. Nem tudom, mennyi esély van rá, de rohatmód örülnék neki, nagyon régóta fűz hozzá plátói szerelem - de ha nem engedik, megcsináltatom később. Időm az van.
c) lesz rajzpályázat, április elejéig lehet leadni a munkákat. Nem kötelező, de rohadtul ajánlott, már csak nem is a nyerés miatt, hanem hogy növeljem a presztízsemet. Sose lehet tudni.
És igazából most is halálkómás vagyok, vagy három dogát írok holnap, a hátam fáj, a macska hobbiszerűen ugrik a karomra, viszket a nyakam, a hajamat meg kéne mosni, szóval azt hiszem ma is éjféli lefekvés lesz, majd holnap 90 forint reggel valami agyserkentőért. A terv legalább megvan.
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT